végre újra a neveden van,neked csináltam e klubbot

Válasz

Csodálatosan szép volt ez a történet! Gratulálok!

Válasz

Köszönjük!Ugye milyen érdekes?

Előzmény

Válasz

Görög csillagmítoszok
Orion

Óriónt Artemisz ölte meg Délosz szigetén. A hatalmas termetű Órión Poszeidón és Eurüalé gyermeke volt. Poszeidón megáldotta őt azzal a képességgel, hogy át tudott lábalni a tengeren. Első feleségét, Szidét a szépségére féltékeny Héra a Hadészba vetette. Később Órión elkerült Khiosz szigetére, ahol megkérte Oinopión leányának, Meropénak a kezét. Feladatul azt kapta, hogy irtsa ki a szigeten elszaporodott vadakat. Oinopión azonban — aki már megbánta ígéretét — leitatta őt, majd álmában megvakította, és a tengerpartra vetette. Órión akkor elment Héphaisztosz kovácsműhelyébe, elrabolt onnan egy szolgát, a vállára ültette, és megparancsolta, hogy vezesse el napkeletre. Amint odaért, a nap sugaraitól visszanyerte látását, és már indult is vissza Oinopiónhoz. Közben azonban Poszeidón föld alatti házat készíttetett Héphaisztosszal Oinopiónnak, Éósz pedig beleszeretett Óriónba, és magával ragadta és Éloszra vitte. Aphrodité ugyanis azzal sújtotta Éószt, hogy egyfolytában szerelmesnek kellett lennie, amiért együtt hált Arésszal. Csakhogy Órión diszkoszversenyre hívta ki Artemiszt, és állítólag ez okozta vesztét; mások úgy mesélik, hogy Apollón, attól félve, hogy húga beleszeret Óriónba, elment a Földanyához, és sikerült rávennie, hogy az Óriónra küldjön egy skorpiót. Órión észrevette, hogy semmiféle fegyverrel, amit halandó készített, nem tudja átütni a skorpió páncélját, így a tengerbe vetette magát, és Délosz felé kezdett úszni. Óriónt végül Artemisz nyila ölte meg, mert Apollón elhitette a vele, hogy a messze úszó Órión egy garázda, aki erőszakot követett el egy Ópisz nevű hüperboreusz leányvendégén. Artemisz a csillagok közé emelte Óriónt és a Skorpiót úgy, hogy egymást soha utol nem érhetik.


Az, hogy Órión az égen mire vadászik, vitatott. Egyesek szerint a Bikára (Taurus), mások szerint a Nyúlra (Lepus). Ismét más vélemény, hogy a Plejádokra (sic!). Annyi bizonyosnak látszik, hogy van két kutyája, egy kicsi (Canis Minor) és egy nagy (Canis Major). A Mérleg is kapcsolódik egy kicsit a történethez: bizonyos csillagainak elnevezése azt mutatja, hogy a Skorpióból metszették le őket.
Csillagcsokor a Rákban

Kora tavaszi estéken már lenyugváshoz készülődik a Bika (Taurus), de legfényesebb csillaga, az Aldebaran (alfa Tauri) még élénk narancsszínben ragyog a nyugati égen; körülötte távcső nélkül is szép látvány a Hyadok laza csillag csoportja.
A Herkules kokárdája (M13)

Edmund Halley, a sokoldalú angol csillagász (1656-1742) egyetlen üstököst sem fedezett fel, mégis róla nevezték el az egyik legismertebb csóvás égitestet (mivel ő következtetett először arra, hogy az a Nap körül keringve szabályos időközökben visszatér).
Hogyan készül a személyre szabott horoszkóp?

Június közepe felé telefonhívást kaptam az RTL Klub Fókusz című műsorától azzal a kérdéssel, hogy vállalnék-e egy interjút abban a témában, hogy miért nem készítenek horoszkópot a csillagászok.
A húsvét naptártörténeti vonatkozásai

Jelenleg használatos naptári rendszerünket, az úgynevezett gregorián naptárt 1582-ben XIII. Gergely pápa vezette be – Magyarországon 1587-től, Erdélyben 1590-től hivatalos. Az alapját képező julián naptár szoláris, vagyis a Nap járásán alapuló szisztémájával szemben az azt megelőző, régi római kalendárium, valamint az ókori sumer, babilóniai és zsidó naptár holdalapú (lunáris), illetve luniszoláris jellegű volt. Ebből az antik örökségből származik a mai naptári rendszer fontos elemeit alkotó úgynevezett mozgó ünnepeknek az a tulajdonsága, hogy Földünk hűséges kísérőjének, vagyis a Holdnak a fázisaitól függően évről évre eltérő időpontban következnek be. A mozgó dátumok sorában legalapvetőbb a kereszténység fő ünnepe, a húsvét idejének a vándorlása.
A húsvétszámítás eredete

A nicaeai zsinat fő célja az ariánus tanítások miatti homály eloszlatása, és az ezzel kapcsolatos „akcióprogram” összeállítása volt. Hogy közben mást is megbeszéltek az egyházatyák, az természetes, de talán megengedhető nekünk, amatőrcsillagászoknak, hogy a húsvétszámítást tekintsük a zsinat legfőbb eredményének. De azt is tudomásul kell vennünk, hogy a zsinat húsz hivatalos határozatának egyike sem tárgyalja a húsvétszámítás problémáját.
Csillagistenekkel Százhalombattán

2003. január 15-én Maróti Tamás jóvoltából, Bartha Lajossal az MCSE Csillagászattörténeti Szakcsoportjának vezetőjével és Tamás fiával közösen leautóztunk Százhalombattára, ahol a Matrica Múzeumban megrendezett „Csillagok és Csillagistenek” című időszaki kiállítást tekintettük meg, és meghallgattuk a kiállításhoz kapcsolódó utolsó, Bartha Lajos által tartott előadást.
A Betelgeuse-ről

Amatőrcsillagászati kézikönyvek, cikkek leírása szerint az égbolt megismerését legjobb a Nagy Medve (Göncölszekér) csillagképének felkeresésével kezdeni. Ha ez így van, akkor jómagam eléggé rendhagyóan kezdtem az ismerkedést a csillagokkal, mivel az első csillagkép, amelyet 1945 egyik kora téli éjszakáján felismertem, az Orion volt.
Három nevezetes változó
A késő őszi, tél eleji égen sok érdekes, látványos égitestet kereshetünk fel. A Cassiopeia és a Perseus között ott csillog a Perseus-ikerhalmaz (khi-h Persei) kettős csillagfelhője, nem messze, a tetőponttól nyugatra az Andromeda-köd (M 31) és a nagy kiterjedésű M 33 spirális köd a Háromszög csillagképben már kézi látcsővel is nagyszerű látványt nyújt.
Naptárunk története
Megjelent a Gergely-féle naptárreform 400. évében

Bizonyára nincs olyan természetszerető ember, akit magával ne ragadott volna már az égbolton szikrázó csillagok varázsa. A mai városlakó, ha távolabb kerül a mesterséges fényforrásoktól és a szennyezettebb levegőtől, gyönyörűséggel nézi az éjszakai égbolt kifogyhatatlanul sok szépségét.
A hivatásos csillagászok kivételével az emberek általában csak a látvány gyönyörűségéért emelik tekintetüket az égitestek világa felé, és észlelik néma járásukat, mozgásukat az égen. De a régieknek életszükséglet volt ez a tevékenység.
Hipparkhosz és mérési módszere

Elöljáróban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy Hipparkhosz-párti vagyok. Annak ellenére, hogy Hipparkhosztól (kb. Kr.e.190-120) tudomásom szerint egyetlen fiatalkori kommentáron kívül semmi nem maradt ránk közvetlenül. És az sem zavar (nagyon), hogy ezt a szimpátiát nem tudom igazán megmagyarázni.
Vízkereszt ünnepének naptártörténeti érdekességei

Tribus miraculis ornatum diem... - mondja a régi gregorián ének, azaz:

Három csoda díszíti ezt a napot:
Ma vezette a csillag a bölcseket a bölcsőhöz;
ma változott borrá a víz,
ma keresztelte meg János Krisztust, hogy megváltson minket az
ÚR.

Válasz

1. A naptárszámítás alapjai, naptárrendszerek

1.1. A naptárszámítással kapcsolatos égitestek és jelenségek

Az idő folyamatos nyomon követése és különféle jövőbeli események időpontjának előzetes meghatározása céljából kialakított naptári rendszerek létrehozásánál az alkotók mindig olyan jelenségeket próbáltak figyelembe venni, amelyeket viszonylag könnyen meg tudtak figyelni, és amelyek jelentősen meghatározták és befolyásolták mindennapjaikat. Ilyenek lehetnek az égbolt legfényesebb objektumainak periodikus mozgása alapján kialakuló, valamint az adott hely földrajzi szélességétől és helyi adottságaitól függő időjárási vagy csillagászati jelenségek.
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 2/4
2. Húsvétszámítás a Gergely-féle naptárreform előtt
2.1. A húsvét eredete
A keresztény húsvét a zsidó pészah ünneppel hozható kapcsolatba, amely sokkal régebbi eredetű, mint a keresztények ünnepe. A pészah az egyiptomi fogságból való kiszabadulás ünnepe, kezdete a zsidó naptár szerint az első tavaszi hónap, Niszán 15. napja. Mivel a zsidó naptárban a hónapok mindig újholdkor kezdődnek, a telehold mindig a hónap 14-15. napjára esik, tehát az ünnep éppen az első tavaszi holdtölte napján kezdődik
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 3/4
3. A naptárreform előtti magyar kalendáriumok

A Magyarországon nyomtatásban megjelent könyvek első kiemelkedő összeírását Szabó Károly (1824-1890) végezte el. Munkájának egy részét Régi Magyar Könyvtár I. címmel először 1879-ben adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. Ebben 1793 darab, 1531 és 1711 között nyomtatott magyar nyelvű kiadvány leírása található. Az RMK második kötete 1885-ben jelent meg, és 2452 darab, 1473 és 1711 között Magyarországon megjelent idegen nyelvű nyomtatványról tudósít.
Régi magyar kalendáriumok és a naptárreform 4/4
4. A Gergely-féle naptárreform
4.1. A római naptár változásai a két naptárreform között

A legfontosabb változás ebben az időszakban a 7 napos hét átvétele volt a zsidó naptárból. A keresztény vallásban azonban nem a hetedik, hanem az első nap, a vasárnap lett az ünnepnap, mert Jézus egy vasárnapi napon támadt fel. Éppen ezért a vasárnap neve Dies Dominica, az Úr napja, a többi nap neve pedig a hivatalos szóhasználat szerint feria secunda, feria tertia stb. lett.

Válasz

A régi magyarországi kalendáriumok

Válasz